Éles Anett
Ünnep
Gyertyafény táncol a szemekben,
mézeskalács ízű kacajok
fogócskáznak, bojtok nevetnek,
szaladnak a zsibongó téren,
hangjegyek hullanak, fehéren
pihéz a hó.
Virgácsaikkal fák karmolják
hófelhők begyét, halk imával
zizzen a sóhaj ágaik közt.
Dunna szakad, és ömlik a hó,
jégvilágot álmodik a tó
maga fölé.
Csillingelő, régvolt pillanat,
visszaálmodom gyerekkorom
titokzatos karácsonyait,
mikor még hittem, a világ jó,
tiszta, mint a frissen hullott hó
tenyeremben.
Egy kisgyermek épp angyalt rajzol,
a csodák mindig így születnek,
a szemembe csillagkönny szökik,
szeretet ácsorog a téren,
és köröttünk ezüstfehéren
béke lebben.