Éles Anett

Ünnep

Gyertyafény táncol a szemekben,

mézeskalács ízű kacajok

fogócskáznak, bojtok nevetnek,

szaladnak a zsibongó téren,

hangjegyek hullanak, fehéren

pihéz a hó.

  

Virgácsaikkal fák karmolják

hófelhők begyét, halk imával

zizzen a sóhaj ágaik közt.

Dunna szakad, és ömlik a hó,

jégvilágot álmodik a tó

maga fölé.

  

Csillingelő, régvolt pillanat,

visszaálmodom gyerekkorom

titokzatos karácsonyait,

mikor még hittem, a világ jó,

tiszta, mint a frissen hullott hó

tenyeremben.

  

Egy kisgyermek épp angyalt rajzol,

a csodák mindig így születnek,

a szemembe csillagkönny szökik,

szeretet ácsorog a téren,

és köröttünk ezüstfehéren

béke lebben.