Egy apró zörej jött az ablakon át,

talán az ólomszárnyú éj verdesett,

aludni nem látott a őszhajú Hold,

csak feküdtem, hallgattam, hogyan esett.

Odakint tündérek súgtak titkokat,

a fák alatt árnyék szellemek jártak,

lombokat gyűjtöttek a lenge szélben,

rezgő, ezüstös holdfény pizsamának.

Dallamok keltek, és mesék surrantak

be, táncolt a függöny az ablakokon,

üvegszemeit tágra kinyitotta

az álmos ház, csodálkozott a plafon.

A dalok pilláról pillára szálltak,

apró angyalszárnyakon jöttek-mentek,

egy nagy szusszanás volt az egész világ,

sóhajokból a csodák így születtek.