Éles Anett

A tű fokán

Valahol egy más világban,
napfény létnek tű fokán,
valahol egy más világban
leveszem fáradt ruhám.
Valamikor valahová
zengő hangú szél visz el,
és az esti csillagmezőn
ott ragyog ezernyi jel.
Jelek szárnyán, angyaltollban
megfürdök egy hajnalon,
amikor az ég meghasad,
a szép ruhám itt hagyom.
Angyalszárnyú tollpihében
hófehéren csillogó
harmatcseppnek fénye ragyog:
láthatatlan látható.
Kócos hajam szél viszi el,
csillag fénye hull reám,
és az öreg téridőben
megcsókol egy angyal lány.
Egyszer majd e más világban
napfény létnek tű foka
súlytalan kis kincseimmel
végre elvezet haza.